Sok szép emlékem van a gyermekkoromból, de ezek között is kiemelkedőnek számítanak azok, melyek a nyaralásainkhoz kötődnek.
Szerencsésnek mondhatom magam, mert már elég fiatalon is sok szuper szállodában szállhattam meg.
Persze gyerekként nem fogtam fel, hogy ez elsősorban a szüleim szorgalmának és kitartásának köszönhető, hiszen a szálláshelyek már akkoriban is drágák voltak.
Egyszerűen csak élveztem a helyzetet, mintha ez csak úgy jönne magától.
Az sem igazán jutott el a tudatomig, hogy egy szálloda üzemeltetéséhez sok-sok ember verejtékes munkájára van szükség.
Nem éreztem át, hogy a tiszta ágyam, a csillogó fürdőszoba vagy a svédasztalos reggeli nem a semmiből jött, de nem hibáztatom magam emiatt, hiszen a gyerekek általában így gondolkodnak.
De most már felnőtt vagyok, és már nem támaszkodom a szüleimre, ha nyaralni megyek.
Már tudom, hogy bizony egész évben kőkeményen dolgoznom kell ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, ha egy nívósabb külföldi szállodában vagy panzióban szeretnék eltölteni egy hetet.
Persze tisztában vagyok vele, hogy most sokan felteszik ezt a kérdést: minek többet fizetni egy szállásért, ha külföldre utazunk?
Hiszen a nyaralás alatt nem a szobánkban szeretnénk kuksolni, és sokkal inkább a környéket kívánjuk megismerni: felfedezni a kultúrát, az építészetet és a gasztronómiát és persze a tengerparton heverészni, esetleg síelni vagy hegyeket mászni.
Egy szálloda tényleg csak arra van, hogy ott aludjunk.
De én mégis inkább a jobb szállodákat preferálom.
És most ne arra gondoljatok, hogy olyan szálláshelyeket választok, ahol az angol királyi család tagjai szállnak meg.
Egyszerűen csak arról van szó, hogy az átlagnál egy kicsivel minőségibb szállodákat választok.
Mert nekem egyszerűen kell az az érzés, hogy egy kellemes környezet vár, miután a napnak a végén „hazatérek”.
Szeretem azt érzeni, hogy a szállás, ahol alszom és pihenek időközönként renoválva van.
Egyszer például olyan szobában töltöttem el pár napot, ahol már legalább 20 éve nem festettek ki, a bútorokat meg valamikor még a szocializmusban készíthették.
Talán sznobnak gondolhat most valaki, de én nem tudom ilyen helyen jól érezni magam, még akkor sem, ha csak pár éjszakát kell ott töltenem.
És most rátérnék a számomra talán legfontosabb szempontra, mikor egy szállodának a kiválasztásáról van szó: a panorámára.
Nagyon is lényeges, hogy milyen kilátás fogad minket, mikor elhúzzuk a függönyöket vagy kilépünk a teraszra.
Ha a reggelemet úgy indítom, hogy az ágyamból felkelve a csodálatos tengerben vagy a monumentális hegyekben gyönyörködhetek, az az egész további napomat meghatározza, méghozzá pozitív irányba.
Ez egy olyan élmény, amiért nekem bőven megéri kicsit mélyebben a zsebembe nyúlni. Ti mit gondoltok erről, és mi alapján válasszátok ki a megfelelő szálláshelyeteket?